Egy újabb kerekasztal-beszélgetéssel büszkélkedhet az Udvarhelyi Fiatal Fórum, melynek témája ezúttal az Erasmus+-os ifjúsági cserék voltak. Meghívottaink UFF-os önkéntesek, akik már vettek részt ilyesféle cseréken.
Róluk igazából elég is annyit tudnunk, hogy mely cseréken szerezték a tapasztalataikat, amikről egy picit hallhattunk, de előbb röviden bemutatnám őket. A kedves moderátor Kacsó Heni volt, aki Ilyés Attival együtt látogatott el Luxemburgba egy márciusi csere alkalmából, amely témája a Munkakeresés az EU-s piacon volt. Attila szintén részt vett még egy Udvarhelyen megszervezésre került júniusi ifjúsági cserén is, a szintén asztalunk körül ülő, Dénes Andival. Az udvarhelyi csere témája a Fogyatékossággal élő emberek voltak. Lakatos Kriszta igazán szerencsésnek tarthatja magát, hiszen ő már két alkalommal is ellátogathatott Luxemburgba. Először májusban, Gyerő Soma társaságában, az ők témájuk a Zene és összetartozás volt. Második alkalommal Varga Matyival és Balázsy Teklával szerzett nagyon friss élményeket, a nemrég lejárt csere témája a Lights, camera, action volt, másnéven a filmkészítés, filmszerkesztés.
A résztvevőknek feltett kérdések megválaszolása után bőven gazdagodott minden érdekelt tudása a témával kapcsolatban. Úgy hiszem nyugodt szívvel ki lehet jelenteni, hogy a legnagyobb tévhit/félelem az ilyen cserékkel kapcsolatban a kommunikáció. Legtöbben ha csak egy picit is, de félelemmel jelentkeznek. Aggódnak amiatt, hogy hogyan tudnak majd angolul beszélni a többiekkel. Azok akik már rendelkeznek egy csepp tapasztalattal az ilyen cserék kapcsán, már tudják, hogy semmi ok az aggodalomra. Mindenki a lehető legsegítőkészebb, kevesen beszélik tökéletesen a nyelvet, nagyjából viszont mind egy szinten állnak a résztvevők és folyamatosan segítik egymást. Ami még meglepte az asztal körül ülőket az az, hogy bármennyire is keverednek az emberek, klikkek mégis mindig alakulnak ki és az emberek is később nyitnak a vártnál más országok iránt. Bármennyire is különböznek az országok kultúrái, teljesen másak az emberek, szinte egyáltalán nem érződik ez a cseréken, nincsen semmi féle megkülönböztetés. Kultúrától, országtól és nyelvtől függetlenül lehet beszélgetni minden résztvevővel kötetlenül. Többek közt azt is megtudhattuk, hogy igencsak jó barátságok tudnak kialakulni, akár ilyen rövid idő alatt is. Sokan tudnak mesélni arról, hogy milyen sokáig tartották még a kapcsolatot más nemzetekkel. Persze nem tartanak míg a világ s két nap, de az nehéz is lenne a nagy távolságok miatt.
Voltak már említve a cserék témái, még sok-sok különböző és izgalmas téma van persze ezeken kívül is, nagyon változatos témák kínálkoznak a cserén résztvenni akarók elé. Vannak egyszerűbb, nehezebb témák, mindenki maga dönti el melyik érdekli, mivel tud igazán azonosulni, azt viszont szintén megtudtuk, hogy a téma jelentéktelen is lehet. Élvezhető tud lenni a program mindenki számára ugyanannyira, témától függetlenül. Nem számít ki mennyire ért az adott témához, valamilyen szintű fejlődés biztosan garantált. Egy biztos, olyan dolgokat tanulunk egy Erasmus+-os csere által, amiknek nagy hasznát vehetjük a későbbiekben, akár iskolában is. Apropó iskola, sokakban felmerülhet a kérdés, hogy igen lehet szép és jó ez az évközi nyaralás, de mit szólnak ehhez a tanárok?! Az asztal körül ülők újból megnyugtattak mindenkit, hiszen (az elmondottak alapján) minden tanár/oszi örült a lehetőségnek, jó szívvel engedték és támogatták a diákokat, persze csak amennyiben nem ment olyan nagyon a tanulás kárára. A legfontosabb és legkiemelendőbb tanács viszont az, hogy ha valaha lehetőséged adódik, ne is gondolkozz rajta, ne félj semmitől. Ha pedig már ott vagy, ne aggódj apróságokon, merj nyitni és élvezd ki minden percét. A bizonytalanság miatt olyan élményekről és új barátokról maradhatsz le, amiket/akiket talán soha sehol nem fogsz tudni megkapni. Ha lehetőségünk nyílna menni egy újabb Erasmus programra, valószínűleg mind gondolkodás nélkül igent mondanánk rá. Ha nem lett volna elég, ez a sok jó mellett még pénzügyi szempontból is megéri élni a lehetőséggel. Jó formán csak költőpénzre van szükség, amit, a kevés szabadidő miatt, elég nehéz elkölteni. Szállás és étkezés szempontjából sem lehet megfogni,egy kifogás sem lehet ezekkel kapcsolatban. Külön figyelem van fordítva a különböző ételallergiákra is, az egyedüli dolog, amihez alkalmazkodni kell, az a több ismeretlen emberel való együttalvás. Fontosnak tartottuk felhívni a figyelmet pár kihagyhatatlan dologra a csomagból, mert bár vannak egyértelműnek tartott eszközök, jól jön egy emlékeztető. Lehet mindenki alap dolognak tartja, de személyes iratok, szülői beleegyezés és egészségügyi kártya nélkül nagyjából értelmetlen útnak indulni. Minden más pótolhatónak számít, de azért érdemes minél több ruhát magunkkal vinni, biztosítva a réteges öltözetet, lányok esetében pedig jól jöhet ha legalább egy hajszárító van a csapatból. Utolsó jó tippként talán még kimondatlanul is, de azt tanácsolják az UFF-os önkéntesek, hogy hogyha egy mód van rá, akkor mindenképp Trinfa Zsolt legyen a leadered, mert az egy hatalmas plusz az egész kikapcsolódásba.
Mindennyian rengeteg emlékkel gazdagodtunk, legtöbb pedig boldogsággal tölt el, ha visszagondolunk rá. Kívánom, hogy mindenkinek hasonlóan maradjon meg ha eljut egy ifjúsági cserére.
Ezúton is köszönjük támogatónknak, a Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának a közreműködésüket.
