Csupaünnep – Csupaszív

Dec4

Az év utolsó hónapját méltóan nyitottuk meg. Mint korábban írtam a Madarasi Hargitát látogattuk meg az UFF önkénteseivel és méltóan zártuk egy udvarhelyi szilveszterrel.

A hónapunk kicsit csonka volt az ünnepek miatt, de egyáltalán nem eseménytelen.

Dec5

Az napközikben folytattuk tevékenységünket. Ezt a hónapot arra fordítottuk, hogy ismételjük át az eddig tanultakat és persze készüljünk kicsit a karácsonyra. Érdekesek ezek az ünnepek különben, még az eddiginél is kedvesebb volt mindenki és ez a légkör közelebbi viszonyok kialakítására is alkalmas. Emellett pedig mindenki megnyugszik. Én is nyugodtabb voltam és mondhatom talán mindannyiunk nevében. Az ünnepi készülődés közben az óvodákban is volt egy kis felfordulás. Süteményt sütöttek, szólt a zene mindenhol. Ez persze a munkát és a figyelmet az adott pillanatban nem könnyíti meg, de a legjobb ilyenkor, hogy ez senkit sem zavar. Kis manókként segíthettünk a télapó ajándékainak csomagolásában is. Örömmel láttam, hogy ilyen hangulatot és élményeket visznek haza a gyermekek.

De emellett el kezdtünk készülni kicsit a következő félév projektjére is, amit majd kisiskolásokkal fogunk játszani és tanulni, mondhatnám játszva tanulni vagy tanulva játszani?! Hogy mi is lesz ez konkrétan, az maradjon még meglepetés.

Dec6

Az angol klub tevékenységét is folytattuk tovább, újabb és újabb emberekkel. És ezzel a jövőben sem állunk meg. Az ajtók még mindig nyitva előttetek. Csütörtökönként 18.30-tól az UFF irodájában.

Az UFF-os rendezvényekből most sem volt hiány. December 5-én a Mikulás-szolgálat keretében mi is részesei lehettünk a gyermekek örömének, amit különösen Esra és Gökhan élvezett, hiszen számukra most jött először a Mikulás. De azért jött gazdagon, minden napköziben gondoltak ránk is, ami igazán jól esett. 15-én került sor az Ifiház nagytakarítására, ahol megfogyva bár, de törve nem elvégeztük feladatunkat. Én nem tudom hogyan is van ez, de itt még a munka is szórakozás. Még ezen a hétvégén elmentünk az ELDK-ra is, bár én, mint anti-sportrajongó lehet jobb, ha nem nyilatkozok., de mindenki élvezte a meccseket és mind a szervezők, mind a résztvevők komolyan vették feladatukat. Mindenesetre jól éreztem magam ott is. Éééés végre a karácsonyi vásár is kinyitott, rögtön és céltudatosan irányba is vettük, hogy megegyük a karácsonyi időszak első kürtöskalácsát. A karácsonyi vásárban ezzel azonban még nem ért véget a dolgunk. Hétfőn és kedden délután segítettünk teát és kalácsot osztani a szereplő gyermekeknek, amivel azt az élményt is megkaphattuk, hogy végig néztük műsoraikat. Le a kalappal előttük és pedagógusaik előtt. Mielőtt hazamentünk volna karácsonyra, itt is megülhettünk közösen egy karácsonyi vacsorát.

Dec1

26-án volt az UFF évvégi közgyűlése és karácsonyi bulija. A közgyűlés során mi is bemutatkozhattunk és utána a koncerten és a bulin jót szórakozhattunk. Sokan meglepődtek, hogy ilyen hamar vissza is jöttem. De hát, miért ne, ha jó itt és a karácsonyi bulik mindig a legjobbak.

Névtelen

Az egyesület rendezvényei mellett mindig van kicsi más feladat és sok szabadidő egyéb dolgokra. Kicsi feladatként volt szerencsém mélyebb bepillantást nyerni az itten kulturális életbe. Lehetőséget kaptam ugyanis, hogy én is írjak javaslatot az Székelyudvarhelyi Értékek Tárába történő felvételhez. Ez jó volt, mert újabb embereket ismerhettem meg, akik természetesen nagyon segítőkészek voltak és legalább kipróbálhattam ezt is. A kulturális életről jut eszembe, színházban is voltunk a hónapban. Szép műsort nézhettünk meg az Udvarhelyi Néptáncműhely előadásában. Ez a műfaj közel áll a szívemhez, illetve Esráék is nagyon élvezték, mert a szövegek megértése nélkül is élvezhető és érhető volt.

A karácsonyt természetesen otthon töltöttem. Kicsit jó volt már hazamenni. Mindig jó azért az embernek a saját ágyában aludnia. Persze ugye mindenkinek van egy ismerőse, aki tud segíteni, így kaptunk fuvart haza és visszafelé is. Nagyon hálás vagyok érte, legalább az út is gyorsabban telt, s megbizonyosodhattam ismét, hogy nem vagyok a világvégén.

A karácsonyi otthonlét után Gökhan egy barátja jött hozzánk Franciaországból. Furcsa az élet. Bármennyire is kacagtat a tény, hogy egy internetes játékból ismerik egymást immár négy éve, ez megtörténik, és nagyon furcsa az is, hogy most találkoztak először és úgy viselkedtek egymással, mintha már a homokozóban is együtt játszottak volna. És igen, egy úgy szólván idegent befogadni az otthonodba?! De ezen nincs, amiért meglepődjek. Nagyszebenbe mentünk utána a repülőtérre és egy éjszakát ott is töltöttünk. Mármint Nagyszebenben, nem a reptéren. Még mindig nagyon szép város és a karácsonyi vásár pont olyan volt, mint a mesékben. Én és a tériszonyom ismét megküzdöttünk, és megint én nyertem, mikor felosontunk a templom tornyába, aztán a városi meséből a falusiba érve körül jártuk a skanzent.

Dec2

Azután jóbarátainknak hála egy éjszakát Kolozsváron is eltölthettünk. Ismét nem okozott csalódást, mert ugye „Szép város Kolozsvár…” (Remélem Esra is leírja, mert habár csak ezt az egy sort, de ezt nagyon megtanulta. :D ). Természetesen itt is megnéztük a karácsonyi vásárt, persze ez kicsi apróság csak, de úgy eltelt az autóban az út, hogy játszottunk, mintha nem is lett volna. Azt hiszem szükségünk lenne még egy fiúra a csapatban, mert, ha ők megkapják a közös hangot, akkor nagyon viszik a többit és ez talán örök talány marad mindenki számára, de a fiúk valahogy mindig megkapják. A szilveszteri játékpartit megelőzően még a Székelykapu múzeumot is megnéztük, csak, hogy kompletten teljen az év vége. Az óévet a városban búcsúztattuk, esküszöm jobban esett, mintha buliztunk volna egy hatalmasat.

Dec3

Mindenkinek boldog, sikerekben gazdag évet kívánok! Mindenekelőtt boldogabbat! Találkozunk jövőre is.

29. Erdélyi Labdarúgó Diákkupa

Kedves barátaink, Kárpát-medencei diákok, amatőr labdakergetők, sajtósok!

SZABÁLYZAT

JELENTKEZÉSI LAP

FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT

Egy híján harminc… Idén a 29. Erdélyi Labdarúgó Diákkupát szervezzük december 15-16-án – természetesen – a székelyudvarhelyi Városi Sportcsarnokban, ahol a hagyományos év végi, téli időpontban folytatódik a Kárpát-medencei focitörténelem. Idén a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) is erősíti a társszervezők sorát, köszönjük nekik, hogy országos ernyőszervezetként kapcsolódtak a közel három évtizedes amatőr sportrendezvényhez.

Az ELDK tekintetében továbbra is töretlenül haladunk rövidtávú célunk teljesítése felé: az 50-es mérföldkő zökkenőmentes elérését szeretnénk megvalósítani. Akkor és azt követően mi lesz majd, az kiderül… Ami bizonyos, hogy ahogyan az első tíz év, majd a huszadik évforduló és az azt követő negyed évszázados, úgy a közelgő három évtizedes jubileum is bizonyosan kötelezi majd a mindenkori szervezőket és támogatókat a folytatásra, a mindig jobbra, a mindig többre, mert az ELDK – tudjuk – (sokkal) több mint egy bajnokság.

2018-ban a vándorserlegért ismét küzdenek majd hagyományos ELDK-s résztvevőink, melyeken kívül további Kárpát-medencei városok magyar egyetemista labdarúgóinak jelenléte is biztos az Erdélyben szervezett színvonalas bajnokságon. Terveink szerint 20 csapat verseng majd (de nem szabunk gátat az esetleges túljelentkezésnek sem, sőt…), melyeket 5 csoportba osztanak a szervezők. Szombaton, december 15-én reggeltől késő estig tartanak a csoportmérkőzések, vasárnap pedig a helyosztók és az egyenes kiesési szakasz következik, melyeket a trófea átadása követ. A csoportok sorsolását idén december 14-én, pénteken 20 órától tartjuk a Siculus Ifjúsági Ház konferenciatermében.

Az Erdélyi Labdarúgó Diákkupa története 1990-ben a Kolozsvári Góbék győzelmével kezdődött. Ezt követően temesvári hegemónia jellemezte a diákkupát, hét alkalomból hatszor temesvári csapat győzedelmeskedett (Temesvári Hidegzuhany 1991, Temesvári Bolyai 1993, Temesvári Góbék 1994-1997). Az utolsó temesvári győzelem után egy kivétellel (Marosvásárhelyi More Bestiarum 2002) csupán nagyváradi és kolozsvári csapatok diadalmaskodtak. 2003-tól szervezett diákkupák felváltva hozták a kolozsvári és a nagyváradi győzelmeket, ebből az időszakból a Kolozsvári Góbék és a Nagyváradi Zsukások versengése említésre méltó, ők felváltva vihették haza a vándorserleget (Kolozsvári Góbék 2005, 2007, Nagyváradi Zsukások 2006, 2008, 2009). A nagyváradi hegemóniát az ifjúság lendülete és játéktudása törte meg: 2010-ben és 2011-ben az Ifjúsági Sepsi csapata vitte el a vándorserleget. 2012-ben a Csíkszeredai Sapientia csapata állította meg a kétszeres győztest, 2013-ban tőlük hódította vissza a serleget az Ifjúsági Sepsi csapata. 2014-ben – a 25 éves jubileum évében – történelmet írtunk: először az ELDK történetében magyarországi csapat emelte magasba a trófeát, melynek tagjai igazi sportemberekhez méltóan lepték meg a szervezőket: az ELDK vándorserlegét felújították, csinos talapzatot kapott, amelyre az összes eddigi győztes nevét felvésették olyan módon, hogy hely marad még legalább 25 ELDK győztesnek is. 2015-ben szintén történelmet írtunk, a More Bestiarum 2002-es győzelme után ismét Marosvásárhelyre került az ELDK kupája, 2016-ban a F.R.Ady csapata megvédte címét, így ismét ők hozták Udvarhelyre a vándorserleget. 2017-ben első ízben a Young Boys csapata győzedelmeskedett, övék lett az ELDK vándorkupája, így várjuk őket idén is, hogy megvédjék címüket.

A közel harminc éves sorozat kezdeti éveinek szervezője a Brassói Magyar Diákszövetség (BMDSZ) volt, majd a lebonyolítást átvette az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a huszadik rendezvény óta pedig a diákszövetség helyébe a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) lépett. 2018-ban tovább bővült a szervezők köre, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) is csatlakozott az ELDK csapatához. A 29 éves sorozat a forradalom évét követő első decemberben, 1990-ben kezdődött a székelyudvarhelyi Városi Sportcsarnokban, ahol azóta minden egyes ELDK-ra sor került, ahol majd’ három évtizede tart megszakítások nélkül az erdélyi magyar diákok labdarúgó bajnoksága, a ’89-es történelmi fordulatot követő időszak legrégibb és legszebb hagyományokkal rendelkező amatőr ifjúsági sporteseménye.

Találkozzunk tehát december 15–16-án azon a székelyudvarhelyi amatőr sportrendezvényen, amely nem csupán a szokványos megmérettetést jelenti, amely nem egyszerűen labdarúgás, ahol a rangsor a fontos, hanem valóságos magyar (foci) történelem, a Kárpát-medencei magyar ifjúsági összefogás, az együttgondolkodás és a sport terén tenni akarás megvalósítása, számtalan maradandó emlék és barátságok születése is (idézet a 25 évet megidéző réztábláról).

A rendezvényről és a szabályokról bővebb tájékoztatást az UFF elérhetőségein lehet igényelni (+40-266-213371), közvetlenül Simó Magor főszervezőtől (0754-755035), továbbá az UFF honlapján és Facebook-oldalán (www.uff.ro és www.facebook.com/diakkupa) olvasni. A szabályzat, illetve a jelentkezési lap és a felelősségvállalási nyilatkozat az UFF honlapjáról letölthető, ezeket a 2018eldk@gmail.com e-mail címre kell elküldeni december 10-ig.

A 29. Erdélyi Labdarúgó Diákkupa főtámogatói Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Communitas Alapítvány, támogatói a Caloris étterem, a Villy üdítő, a Tűzgolyó Programszervező Iroda, partnerei pedig a Europe Direct Hargita Európai Uniós Tájékoztató Iroda és a Székelyudvarhelyi Információs és Tanácsadói Iroda – SZINFO.

 

A szervezők

2018. szeptember 17., Székelyudvarhely

XXVII. Erdélyi Labdarúgó Diákkupa – Több mint egy bajnokság!

A hagyományértékű megszólítás nem marad el, idén is folytatjuk a Kárpát-medencei focitörténelmet, hiszen az Erdélyi Labdarúgó Diákkupa-ELDK megszakítások nélkül a 27. állomásához érkezett. Célunk – nevezzük ezt rövidtávúnak – továbbra is az 50-es mérföldkő zökkenőmentes elérése. Akkor és azt követően mi lesz majd, az kiderül… Ami bizonyos, hogy ahogyan a negyed évszázados, úgy a közelgő fél évszázados jubileum is bizonyosan kötelezi majd a mindenkori szervezőket és támogatókat a folytatásra, a mindig jobbra, a mindig többre, mert az ELDK – tudjuk – (sokkal) több mint egy bajnokság.

Az Udvarhelyi Fiatal Fórum és a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége közös szervezésében 2016. december 17–18-án kerül sor a 27. ELDK-ra – természetesen – a székelyudvarhelyi Városi Sportcsarnokban. A vándorserlegért ismét küzdenek majd hagyományos ELDK-s résztvevőink, melyeken kívül várjuk további Kárpát-medencei városok magyar egyetemista labdarúgóinak jelentkezését is az Erdélyben szervezett színvonalas bajnokságra. A csoportok sorsolását idén december 16-án 20 órától tartjuk a Siculus Ifjúsági Ház konferenciatermében.