Újabb egy hónap telt el

Újabb egy hónap telt el. El sem hiszem…

Próbálom összeszedni a gondolataimat, és összegezni röviden mi történt ezalatt az idő alatt. Annyi biztos hogy  nem unatkoztam!

46401505_774064529614322_8333191123606437888_n

A hónap elején volt időm, és lehetőségem hazautazni a családomhoz. Mindenki otthon volt pár napra, mindenki megpihent és közben élveztük egymást társaságát (többnyire ahogy az lenni szokott). A barátaimmal is tudtam találkozni, de eleinte nehéz volt összeegyeztetni kivel, mikor, mert mindenkire kíváncsi voltam, hogyan alakul az életük az egyetemen, vagy a munkában. Órákig beszélgettünk az életünk alakulásáról, és hogy mennyire szeretjük azt amit csinálunk. Egyetemen tanulni, iskolába járni, dolgozni, önkénteskedni. Jó volt látni őket, és kicsit olyan volt mintha el sem mentem volna otthonról.

Ezek miatt kicsit szomorú is voltam mikor visszajöttem. Hiába voltam két hetet otthon, kevésnek éreztem. Szerencsére pár nap elteltével, újra belerázódtam az itteni életbe, és végre nyugalmam volt (a szó jó értelmében).

Miután én megérkeztem, pár napra rá Merci utazott haza, aztán kis idő múlva a Esrának és Gökhannak is mennie kellett, így október közepe fele pár napra egyedül maradtam. Vártam hogy visszaérjenek, és hogy újra kezdődjenek a tevékenységek.

46281756_263847660986116_8259737935780249600_n

Merci  érkezésével aztán mentünk az ovikba, az irodába. Az egyik ovodában segítettünk muffint sütni, a másikban pedig elkísértük a gyerekeket a bábszínházba, ami által mi is új élményekkel gazdagodtunk.

46331825_182833909320782_3549239017818030080_n

A tanulás sem maradt el. Megtanulták a gyerekek a farm állatait és a számokat is egy saját készítésű játékon. Az őszi szünet ideje alatt pedig kézműves tevékenységgel készültünk a kicsiknek. Krumpli nyomdáztunk, vagyis megpróbáltunk…

46349065_568010270296300_6908983408521641984_n

Szabadidőnkben elmentünk túrázni, meglátogattuk a helyi piacot, és a boltokat, na meg filmeket néztünk.

Az október tehát nagyjából így telt…

46443394_350768265680745_2642675407085633536_n

 

ALL IS WELL!

Hello guys, I would like to share my last memories in my EVS experience;

IMG-20181017-WA0001

    Firstly I want to say what have we done so far. Our main goal is providing basic English education for kindergartens. So, we’ve started to do that with three different kindergartens. We have at least two children group in each kindergarten. Every Monday we assign a subject to teach then prepare a presentation and activity for interactive education and a game or dance to get their attention longer. They have already learned numbers, colors, body parts, weather conditions and basic sentences in English. As far as we can see children are grateful for these lessons. Also, I think they like that to have two strangers who can’t speak Hungarian. But still, sometimes they forget about that and trying to communicate with me in Hungarian when they do so the best option is, if there is no English-Hungarian translator(Hungarian volunteers, Merci and Zsuzsi) near me, to say Igen, and pretend like as I understand them . For now, kindergartens are going well. I hope that the end of the year they will remember all these things that we taught them. On the other hand, we created the UFF English Club for practice our English with youngsters who interested. We’ve had too much fun so far and I believe our Club will be a better place day by day.

20181104_172910

I would like to say something about my travel experiences too. Last week I spent 5 days in Cluj-Napoca. One of my friends was saying that ‘ If you like Cluj, you like it too much if you don’t like it, you hate it, there is no middle point.’ And I clearly can say that I love that city. It’s a small city compared to Turkish cities, but it felt me superb. The main square, parks, pubs, restaurants, lights in the streets and so on. Probably I will spend my new year’s eve there. Moreover last month I went back home to Turkey to get my long-term visa and stayed there for 2 weeks. That was a great time with my family and friends. Also, I was able to eat my most missed flavors like baklava, iskender kebap, and kunefe…

20181018_160827
20181102_174347

After all, I came back to my lovely city Székelyudvarhely to keep going my life. I’m excited about the next days. I hope everything will go with the same rhythm.

Színes hétköznapok – Merci októberi blogja

Október

45624462_298289097684390_632980314305593344_n

A hónap során már-már valamiféle rend állt be az életünkbe. Kialakult a napirendünk a napközikben és a felkészülési napok az irodában. Persze egyik hetünk sem egyforma a másikkal, azt hiszem jó tanulás ez, ami a rugalmasságot illeti. Nem lesznek szürke hétköznapjaink a következő évben, illetve a következő 9 hónapban. Mindig azt mondjuk, hogy van még egy évünk. De már nincs! Nagyon hamar telik az idő, szinte hihetetlen. Ez a hónap azért is volt kicsit zűrzavaros, mert mindegyikünk töltött otthon egy kis időt. Arról nem is beszélve, hogy az iroda is szinte üres volt a hónapban, mindenkinek volt valami dolga a nagyvilágban. Egy jófajta irigység öntött el a minap, remélem lesz nekem is olyan szerencsém az életben, hogy olyan munkahelyet kapok, amikor lehetőségem nyílik ennyit utazni. Én egy hétre mentem haza, ami valójában csak négy éjszaka volt. Hazafele az egyetemi tánccsoportom egyrészével meglátogattuk a kőrösfeketetói vásárt és a mérai bált. Ezután egy éjszakát Gödöllőn töltöttem, a volt egyetememen. Kicsit kettős érzésem volt. Olyan, mintha csak egy hete jöttem volna el és el kezdtek hiányozni az ottani élmények, egy egész kicsi univerzum volt ott, mindig történt valami, mindig találkoztál valakivel, minden pillanatban zajlott az élet a barátaiddal és mindig ismertél meg új embereket. Szinte pont ugyanolyan, mint a mostani életünk, de egy más vonalon. Szóval valahol szerettem volna a részese lenni megint, másrészről pedig örülök, hogy ilyen jó élmény volt és a szép emlékek maradnak meg és vége van és sok új lehetőség kinyílt előttem. Az otthon eltöltött idő jó volt. Persze szeretek a családomtól függetlenül élni, és már rég nem élek otthon és szinte minden nap beszélünk – és hála a technika csodálatos fejlődésének, még a nagymamámmal is tudunk videochatelni – de azért jó volt kicsit velük lenni. Hazafelé úton Nagyváradon éjszakáztam a Bukarestből megismert önkénteseknél. Nagyon kedvesek voltak és kellemes időt töltöttünk együtt, megmutatták a várost és még táncolni is elvittek. Vasárnap estére hazaértem. Zsuzsi volt csak itthon, s habár jól töltöttük az időt kettesben, éreztük Esra és Gökhan hiányát.

45488868_310615369529122_5265522706807259136_n

A hónap tehát így telt, kicsit kettesben, kicsit hármasban, kicsit négyesben vágtunk bele a heti projektekbe. A hónap témája természetesen az ősz volt, tanultunk színeket, számokat, gyümölcsöket, zöldségeket, állatokat a napközikben. A gyerekek nagyon ügyesek, nincs nehéz dolgunk, még egy-egy óvónéni is meglepődött, hogy milyen hamar és könnyen tanulják az angolt a gyerekek. Nem hiába, a technológia ott van a mindennapokban és bármennyire is furcsa számunkra, hogy ilyen kicsi korban mennyire tisztában vannak a telefonok és a számítógépek működésével, meg kell hagyni angol szempontjából is megláttuk az előnyét. Nagyon szívesen kommunikálnak velünk a foglalkozásokon, részt vesznek a feladatokban. S persze egy csomó, a tárgyhoz egyáltalán nem kapcsolódó dologról is szívesen beszélgetnek, ami sokszor mulattató számunkra. Nehéz elhinni néha, hogy milyen hamar, milyen szoros és közvetlen kapcsolat kialakítására képesek. Jó érzés, és nagyon kikapcsoló számunkra maga a felkészülés folyamata, színezni, vágni, ragasztani, dalokat keresgetni. Rég nem csináltam ilyesmiket, az biztos. A tanítás még van, hogy nem tökéletes, de nagy segítséget kapunk az óvónőktől, főként, ha a fegyelmezésről van szó. Nem egyszerű néha az sem, hogy a törökök nem beszélnek MÉG magyarul, így a folyamatos kommunikáció fenntartása a gyerekekkel, illetve a pedagógusokkal van, hogy döcögős. De érezhető, hogy egymást is egyre jobban megszokjuk és kezdünk rájönni, ki melyik részen erősebb és próbáljuk kiegészíteni egymást. És az óvónéniktől tanult és ellesett cselekkel a gyermekek figyelmét sem nehéz megőriznünk.

45537547_2319756168248342_2753699310959853568_n

Ami nem egyszerűsíti a dolgunkat, hogy gyermek és gyermek között hatalmas különbségek vannak és ez koruk függvényében is sokat változik. De sokszor egészen jól sikerül ráérezni, hogy mit változtassunk a feladatokon menetközben. A kötelezőn túl, egyszer volt alkalmunk elkísérni a gyerekeket bábszínházba is. Nem egyszerű megtartani a rendet az óvodán kívül és valahogy a felelősségérzete is megnő az embernek, nehogy bármi történjen. De jó élmény volt látni, hogy milyen lelkesek voltak egy új élmény felé.

45546581_252883522045798_2975150225628332032_n

A középiskolások számára elindítottunk egy angol nyelvű társalgási klubot, ahol hol többen, hol kevesebben vagyunk, de számunkra is felüdülés, kicsit komolyabb témákról beszélgetni. Úgy gondolom ők is élvezik és remélem hasznosnak is találják majd. Próbálunk barátságos légkört teremteni és inkább részesei és összefogói lenni a klubnak, mintsem, hogy irányítói. A feladatok kitalálása talán nehezebb, mint kicsi gyerekeknél. Természetesen nincs mindenki egyszinten, de aki egyszer betért hozzánk, arról szívesen állítom, hogy nagyon ügyes, sokaknak csak egy kis bátorságra lesz szükségük, reméljük általunk ezt is megkapják. Viszont komolyabb témákról, nem iskolai keretek között, játékosan, de mégsem játszva nem is olyan egyszerű beszélgetni. De mindenképp jól alakul a dolog.

45635503_1942721626022879_6460339414068363264_n

A programok mellett jutott persze a szórakozásra időnk. Elmentünk egy gólyabálra, mondanám, hogy megnéztük, de látni épp nem láttunk semmit, annyian voltak. Elképesztő mekkora hagyománya van és érdeklődés övezi itt a városban ezt az eseményt. Végül is rengeteg diák, fiatal van a városban, de akkor is! Na de szép is ez, ha van, ami egyben tartja a diákságot. Esrával és Gökhannal megjártuk a Békás-szorost és csónakáztunk a Gyilkos-tavon, nagyon szép időnk volt, itt igazán meg tudtunk pihenni. Zsuzsival pedig a környékünk szépségét és nyugodtságát sikerült megtalálnunk egy kirándulásunk alkalmával. Én személy szerint benéztem egy táncházba is. Persze az ember új helyen, sok ismeretlen ember között kívülállónak érzi magát, de nagyon magával ragadott, hogy itt ennyi ember ápolja ezt a hagyományt.

45688002_2292777364279577_944101775223291904_n

Augusztusi és szeptemberi gondolatok

 

Kedves olvasó!

 

Ha nem ismersz hadd mutatkozzam be egy pár sorban!… Ha pedig igen, akkor a üdvözöllek a blogon!

A nevem Hajdú Zsuzsi. Békéscsabáról jöttem és nagy családban nőttem fel. 7 testvérem van. (Igen jól olvasod.) Én magam 19 éves vagyok, és idén fejeztem be a középiskolát, azaz sikeresen leérettségiztem. Hobbijaim közé tartozik a foci, gitározás, éneklés. Szeretek továbbá olvasni, rajzolni, zenét hallgatni, filmet nézni, utazni stb. Imádom a jó  zenét, a  kutyákat, és a majonézt! Elvagyok egy kávé/tea és egy könyv társaságában órákig, de számomra a legfontosabb családom és a barátaim így ha tehetem velük vagyok.

Ezek után felmerülhet benned a kérdés akkor miért vagyok itt Romániában, és miért nem inkább egyetemen tanulok? Mit csinálok itt? Vagy egyáltalán hogy miért írom ezt a blogot?

Nos, ahogy azt sokan tudják már, én és 3 másik bátor önkéntes 1 évet fogunk eltölteni Székelyudvarhelyen. Mindenki különböző okokból jött ide. Van aki az egyetem után ki szeretne valami újat, izgalmasat próbálni, van aki jót akar tenni egy közösségért, van aki világot szeretne látni.

Én is hasonló ambíciókkal, és sok-sok reménnyel jöttem ki ide. Szeretnék egy új közösség tagja lenni, beilleszkedni, segíteni, miközben másokat is megismerhetek, és tapasztalatot gyűjteni milyen is az igazi nagy betűs élet.  Egyik fő célom hogy kitaláljam mit akarok az élettől, mit tanuljak, és hogy jobban megismerhessem magam. Az Erasmus + EVS erre mind remek lehetőséget adott, és rögtön a mélyvízbe dobott. Na de nem szó szerint.

44262555_441283799750529_2643200569916784640_n

Miután eldöntöttem hogy én bizony még nem jelentkezek egyetemre (mivel nem is tudtam merre tovább), és egy évet önkéntesként szeretnék dolgozni/létezni, felvettem a kapcsolatot az UFF irodával, akik később szerencsére a fogadó szervezetem is lettek. Ezután pár megbeszélés, papírok, személyes találkozók,  több órás felkészítő a küldő szervezetem (FIVE) jóvoltából (amiért igazán hálás vagyok), és azon kaptam magam hogy már pakolom is a  bőröndöm.

Pontosan augusztus elsején költöztem át Békéscsabáról Székelyudvarhelyre. Őszintén számomra ez nagy lépés volt ugyanis még sose laktam egyedül, na meg nem is költöztem el sehova. Így utólag visszagondolva, megérdemlek egy vállon veregetést amiért édesanyámat is megtudtam győzni arról hogy elég felnőtt vagyok ehhez az egészhez, holott még magamban sem bíztam eléggé. Mára már tudom hogy nagyon jó döntést hoztam, és semmi baj nincs azzal ha félünk az ismeretlentől.

44088719_300653170767726_3966713146114048000_n

Az augusztus főként ismerkedéssel telt. Megismertem a magyar szobatársam, Mercit, tovább az egész UFF csapatot, a mentoromat, és még “pár” embert. Az első hetek gyorsan és izgalommal teltek. Később csatlakozott hozzánk a két török önkéntes is, Esra és Gökhan. Nagyon kedvesek, barátságosak mindannyian, és örülök hogy velük dolgozhatok. (Olvassátok az ő blogjaikat is!)

Miután teljes lett a csapat, nem lógattuk a lábunkat egy percig sem. Utazás utazást követett. Voltunk Bukarestben, On-Arrival Traningen ahol Romána minden pontjáról érkeztek önkéntesek. Nem túlzás ha azt mondom nemzetközi hangulat volt. Az itt megismert barátainkkal volt szerencsék még találkozni, ugyanis még volt időnk egy gyors túrára mielőtt a munka elkezdődött volna. Csapatépítők, angol-tábor, találkozók, így telt az augusztus.

44267147_239789140227670_5349718518373810176_n

 

Szeptemberről egyeztettünk az ovikkal, akik örömmel fogadtak minket. A hónap közepétől rendszeren tanítunk az óvodákban angolt. A gyerekek aranyosak, kíváncsiak és nagyon barátságosak, a pedagógusok pedig segítőkészek és kedvesek. Megnyugtató számomra hogy mindenki így fogad minket, és mindenben készek segíteni. Elszálltak a kezdeti félelmeim is mint például, hogy fognak viselkedni a gyerekek, kell- e őket fegyelmezni, vagy hogy egyáltalán hogyan tanítsak? Mert tanítani nagyon nehéz.

Korábban már volt tapasztalom gyerekekkel, de azért az egészen más mikor 20-25 kisgyerek figyelmét kell lekötni és még hasznos dolgot is tanítani nekik, mindezt játékos módon. Majdnem egy hónap elteltével kijelenthetem hogy mind a négyen kezdünk belejönni, és szeretjük amit csinálunk!

44096311_107203316888763_2500967926136307712_n

Továbbá próbálunk segíteni a nagyobbaknak is, a középiskolásoknak. Szerveztünk nekik egy english speaking class-t ahol témákról beszélgetünk angolul. (Advertisement: Csütörtökönként fél 7-től az UFF irodában tartjuk és minden középiskolást szívesen várunk!)

A várost is lassan felfedezzük a többiekkel – szórakozóhelyeket, éttermeket – ami nagyon sok lehetőséget rejt magában. Igyekszünk minél több közösségi programon részt venni, tényleg beilleszkedni.

Ahogy a szeptember végéhez érek elcsodálkozom hogy már bizony eltelt két hónap, és csak 10 maradt. Ez megnyugtat de valahol el is szomorít. Az idő repül ha jól érzi magát az ember. Szeretek itt élni, az emberek nagyon nyitottak és kedvesek, a város szép és a hely csodálatos!

44081452_312161939515432_1100371673502187520_n

 

Hosszú távú lehetőség önkénteseknek a Magyar Nemzeti Portrétárnál

 

Az Udvarhelyi Fiatal Fórum 2018. augusztusa és 2019. augusztus között a budapesti Magyar Nemzeti Portrétár intézményének keretén belül múzeumpedagógia és non-formális oktatás, családfakutatás, kiadványszerkesztés, továbbá különböző rendezvények szervezése és lebonyolítása iránt érdeklődő önkénteseket keres.

Az önkénteseket fogadó szervezet a Nemzeti Portrétár Alapítvány (http://npg.hu/), a koordináló szervezet a Magyar Önkéntesküldő Alapítvány (http://hvsf.hu), további tájékoztatásért érdeklődni a kapcsolattartó projektvezetőnél, Lipka Borbálánál (bori.hvsf@gmail.com) vagy az UFF-irodában lehet. Jelentkezési határidő május 19.

 

Röviden a Magyar Nemzeti Portrétár Alapítványról

Célunk felkutatni és internetes adatbázisban bárki számára elérhetővé tenni mindazoknak a hölgyeknek és uraknak még fellelhető arcképét, akik életükkel, munkásságukkal részesei voltak a magyar történelemnek. Ennek érdekében a felkutatott történelmi arcképek tudományos beazonosítását, és az illető személlyel kapcsolatos oktatás, ismeretterjesztés elősegítését is célul tűzzük ki magunk elé. Nem csak történészek, illusztrátorok, művészettörténészek, családfakutatók és oktatók szakmai munkáját kívánjuk segíteni, küldetésünk, hogy tevékenységünket minél több érdeklődő számára elérhetővé tegyük.

 

28740896_10215560937715593_123490398_n

A program rövid összefoglalója

Az EVS-önkéntesek a következő tevékenységekben vehetnek részt:

  • interaktív, non-formális múzeumpedagógia: a kerület iskoláinak bevonásával kreatív, művészeti-történelmi foglalkozások szervezése az alapítvány munkatársának segítségével. Az önkéntesek nagy szabadságot kapnak a témakör és munkamenet kialakításában. A projekt végére egy múzeumpedagógiai ötlettár összeállítása a tapasztalatok alapján, online és kézikönyv formátumban.
  • kiállítások szervezése és megvalósítása: a galéria időszakos kiállításainak szervezésében való segítség, előkészületi munkálatok, kapcsolattartás a portrék tulajdonosaival, kiállítótér elrendezése, kiállítás megnyitók szervezési és lebonyolítási folyamatában való segítség (esetenként előre egyeztetett hétvégi munkavégzéssel)
  • kiadványszerkesztés: a kiállításokhoz kapcsolódó kiadványok, illetve promóciós anyagok szerkesztésében, grafikai munkában való részvétel
  • kutatás, családfakutatás: alapítványunk szakértőinek vezetésével az önkénteseknek lehetőségük lesz belemerülni a családfakutatás és portrékutatás rejtelmeibe, a terepi munkában való részvételre, illetve az ehhez kapcsolódó képzéseken való részvételre
  • honlap-szerkesztés, adatbázis-kezelés: a portrékról való online-adatbázis vezetésében és frissítésében, valamint az alapítvány honlapjának és közösségi médiafelületeinek szerkesztésében való segítség, blog vezetése az önkéntes tevékenységről és egyéb kapcsolódó témákról
  • az Európai Önkéntes Szolgálat népszerűsítése: a Magyar Önkéntesküldő Alapítvány EVS-tájékoztatóin való részvétel, személyes élmények megosztása az érdeklődőkkel
  • saját projekt: az alapítvány nyitott az önkéntesek egyéb, témához kapcsolódó ötleteinek megvalósításában való segítségre, mind a múzeumpedagógia, a restauráció és a kutatás területén

 

Az önkéntesek profilja

Két határon túli (felvidéki, illetve erdélyi) magyar önkéntest várunk, akik

  • érdeklődnek a Kárpát-medence történelme, a művészetek és a művészettörténet iránt
  • szeretnek különböző korosztályokkal foglalkozni a gyerekektől kezdve (múzeumpedagógia) az idősebbekig (családfakutatás)
  • jó kommunikációs készséggel rendelkeznek
  • szívesen próbálnak ki új dolgokat, ismerkednek új emberekkel
  • kreatívak, alapvető számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznek
  • érdekli őket a kiadványszerkesztés
  • szívesen részt vesznek rendezvényszervezési munkálatokban, az adminisztrációtól kezdve a megvalósításig
  • nyitottak, pozitívak, akik jelenlétükkel új lendületet hoznak az alapítvány életébe, hogy tevékenységünk még több érdeklődőhöz eljuthasson!

 

Gyakorlati tudnivalók

Az önkéntesek Budapesten, a 11. kerületben (a Móricz Zsigmond körtér közelében) fognak lakni. A lakhatás költségeit a program fedezi. Ezen kívül az önkéntesek étkezési hozzájárulást (40.000 ft/fő/hó) és az Erasmus+ útmutató szerint megállapított mennyiségű zsebpénzt (37510 ft/fő/hó) kapnak havonta. Az egyszeri oda- és visszautazás költségtérítése az Erasmus+ program által megállapított összeghatárig történik, a lakóhelytől való távolság függvényében. A helyi közlekedéshez való hozzájárulás az önkéntesekkel történő megegyezés szerint kerékpár vagy havi BKK-bérlet biztosítása formájában fog történni. Az önkénteseknek továbbá lehetőségük lesz online angol nyelvkurzuson részt venni.

 

Jelentkezés

A jelentkezéshez, kérjük, töltsd ki az innen (https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSf4aQtMtQYaCcF_8wtuFAhPqf3XE3DNKH069dTwgCMi7WDXQg/viewform) elérhető jelentkezési lapot, illetve küldd el az önéletrajzodat a bori.hvsf@gmail.com és a somogyi.attila@uff.ro címre!

 

A projekt angol nyelvű leírása

https://europa.eu/youth/volunteering/project/5561_en

 

Introducing creative pedagogy for nursery and primary schools

 

Description

The long term EVS internship gives a practical response for the need of introduction and systematic use of creative pedagogy methods on the level of kindergartens and primary schools in the city of Odoheiu Secuiesc (Romania), using for this purpose the tool-set of non-formal education and intercultural dialogue developed by the 4 volunteers from Hungary and Turkey, connecting in the same time the awareness of European cultural diversity with the local children from schools and kindergartens. The activities are built into three groups, where the volunteers will be both creators and beneficiaries of the programs. The activities in order of importance are the creative pedagogy activities (70%), language courses and intercultural activities (20%) and the contribution to the daily work of the host structure, organizational support activities (10%). The volunteers will receive by mentors and professionals all the support that is necessary in order to accomplish their tasks.

BlankMap-Europe-v5
Accommodation, food and transport arrangements 

The volunteers will be hosted in a shared apartment located near the centre of the city, therefore they won’t need to take public transportation. The apartment has:
– 2 rooms and one bathroom with toilet, shower and washing machine
– kitchen with fridge, stove, microwave, dishes, glasses, all the necessary utilities
– Wi-Fi connection
Volunteers will receive a monthly pocket money of 60 euro and food allowance of 120 euro.

Training during the project 

The volunteers will have to attend to 2 training sessions provided by the Romanian NA, which are the on-arrival and mid-term trainings, being also prepared for their activities within the project, such as working with children, organizing intercultural events and supporting the host structure. The main language used in the city is Hungarian, so the volunteers will receive language training in order to ease up the accomplishment of their tasks, also getting Romanian language training which will be needed in trainings, evaluation meetings and free time touristic activities in Romania.

Volunteer profile 

Looking for volunteers from Hungary and Turkey aged between 18 and 30 when the internship starts. We prefer volunteers with care for children and pedagogy who are:
– open to gain new experiences, to learn new things, to develop and improve personal and professional skills, abilities, competences
– open minded, communicative, sociable, patient, flexible, motivated to get involved in activities for the benefits of the hosting community, having the ability to work both individually and as part of a team showing respect towards other volunteers, the host association and the community members

04c8ea45ecf5a4a318f8313e819c7126

How to apply 

From anyone wishing to apply we require a Europass CV and a short motivation letter. We also ask all candidates to fill in the short application form on this link

Additional information 

The volunteers will work mainly with children in local kindergartens and primary schools. Previous experience of potential volunteers in the field of activities involving children is not a requirement but it is an asset for all those who wishes to apply.
Volunteers can attend to two more trainings which are pre-departure and final trainings provided by the NA-s of the countries involved.